A hétfőn közzétett jelentés rámutatott, hogy 2004 első negyede és 2011 utolsó harmada között több mint 600 ezerrel nőtt a posztszovjet térségben született munkavállalók foglalkoztatása a szigetországban. Ugyanebben az időszakban csaknem megduplázódott, 575 ezerről több mint egymillióra nőtt a munkanélküli brit fiatalok száma.

A szervezet elnöke elmondta, hogy az említett összefüggés vizsgálata nem tekinthető tudományosan megalapozottnak, és az erre irányuló kísérleteket gyakran bírálat érte. Andrew Green mindazonáltal hangsúlyozta: a két statisztikát együtt szemlélve a legelfogulatlanabb emberek is úgy ítélnék meg, hogy kivételes egybeesésről van szó, különösen annak tükrében, hogy a szóban forgó nyolc ország emigránsai aránytalanul fiatalok, jól képzettek, készek alacsony munkabérért dolgozni, és erős munkamorál hajtja őket. A szervezet vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a hatás valódi mértékének megállapításához további kutatásokra van szükség.

A magát függetlenként meghatározó agytröszt felmérésből kiderült az is, hogy a brit munkanélküli fiatalok bizonyos része nappali tagozatos hallgató lehet, akik részidős munkával próbálják tanulmányaikat lehetővé tenni.

A posztszovjet térség nyolc államának – Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország – 2004. májusi EU-csatlakozásával lényegesen megnőtt a térségből az Egyesült Királyságba vándorlók száma. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária bevándorlói 2014-ig csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak a szigetországban.

Matt Cavanagh, az Institute for Public Policy Research (IPPR) baloldali brit agytröszt vezetője a felméréssel összefüggésben a BBC-nek azon véleményének adott hangot, miszerint a jelentés csak találgatás, amely ravasz módon kutatásként lett bemutatva. Az IPPR szerint a brit fiatalkorúak munkanélkülisége már a kelet-európaiak beáramlása előtt növekedésnek indult.