Utóbbiak között szerepel az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti összevonását.

A parlament délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határozathozatalokba kezd. Elsőként az új egyházügyi törvényjavaslat előző héten benyújtott átiratához érkezett módosító javaslatokról dönthet a Ház, az így kialakuló egységes javaslatot pedig majd csak a nap végén fogadhatják el. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.

Ezt követően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról voksolhatnak a képviselők, és mivel az előterjesztő több változtatást is támogat, ezért a zárószavazásra várhatóan csak jövőre kerül sor.

Szavaznak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az előző héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő szervezet.

Elképzelhetővé válik az MNB és a PSZÁF összevonása

A jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával elképzelhetővé válhat a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ezt úgy kommentálta, „nem ördögtől való”, de csak egy lehetőséget nyit meg, összevonásról szóló kezdeményezés ugyanis nincs a parlament előtt. Nem rendelkezik erről a szintén elfogadásra váró új jegybanktörvény sem, amelynek ugyanakkor több pontját is kritizálta az Európai Központi Bank (EKB).

Szintén az átmeneti rendelkezések között fogadhatják el annak kimondását, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. Az erről szóló javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek azok a passzusok is, amelyek elfogadása esetén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhetne ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhatna utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.

Az Országgyűlés a fentiek mellett dönthet még a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerűsítő módosításáról, valamint az emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó fideszes javaslattal meghatározhatja a „kommunista bűncselekmény” fogalmát, illetve új jogszabályt alkothat a víziközmű-szolgáltatásról is.