Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!

Férjemmel válófélben vagyunk. Házasságunkból 3 közös gyermek született. Jelenleg egy házban, de leválasztva élünk úgy, hogy a legnagyobb 18 éves az apukájával szeretett volna lenni, míg a két kisebb, 15, és 12 éves, engem választott, így velem élnek. 2013 májusa óta élünk így külön, de a férjem gyermektartás még nem fizetett részemre. 2014 áprilisában lett beadva a kérelem a házasság felbontására, tárgyalás még nem volt. Kérdésem: mennyi időre lehet visszamenőleg visszaigényelni a családi pótlékot az új törvények szerint, illetve az összeg meghatározásánál milyen jövedelmeket vesznek figyelembe akkor, ha a férjem külföldön is szokott dolgozni, de nem hivatalos formában, többnyire zsebbe kapja a pénzt, vagy deviza számlára, amit nagy valószínűség szerint külföldön nyit, hogy ne lehessen igazolni a jövedelmét! Illetve, ha az itthoni munkahelyéről kilép, és elmegy időszakonként így dolgozni, vagyis nincs igazolható munkahelye, hogyan kapom meg a gyerektartást, vagy mi alapján határozzák meg a mindenkori összegét? Határozhatok meg én egy összeget, vagy mindenképpen a bíróság dönti el azt?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel.

2014. 06. 19.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A jelenleg hatályos Családjogi könyv szerint a tartásdíj megállapításakor a bíróságnak a különélő szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét együtt kell vizsgálnia. Jövedelem minden, amit bérjelleggel, vagy más módon (pl természetben) kap a tartásdíjra kötelezett. Bérjellegű jövedelem például az éves prémium vagy külföldi kiküldetés esetén a napidíj. Természetesen jövedelem az is, amiért külföldön dolgozunk meg, és az is, amit “zsebbe”, azaz bejelentetlenül, vagy alkalmi munkáért kapunk. Természetbeni juttatás pedig, ha céges autóval járunk, és még a telefonunkat is a cég fizeti (stb. stb).

A vagyoni helyzet körében a bíróság azt vizsgálja, hogy a tartásdíjra kötelezettnek hány ingatlana, autója, mekkora bankbetétje van (a külföldi bankszámlákat is bele értve).

A bírósági eljárásban a gyermeket nevelő szülőnek módja van arra, hogy bizonyítsa, a másik szülőnek a bejelentettnél (minimálbérnél) jóval több bevétele van. Ezt nem is olyan nehéz feladat, mint amilyennek első pillantásra látszik. Legtöbbször elegendő megvizsgálni a jövedelmeit eltitkolni szándékozó szülő kiadásait: közüzemi- és bérleti díjait, havi benzinköltségét, autójának biztosítási díjait. Meg kell nézni, hová jár nyaralni, hányszor étkezik étteremben. Ha valaki külföldön él és dolgozik, akkor természetesen a megélhetési költségei is magasabbak. Az így nyert információkból pillanatok alatt kikerekedik, hogy az illető sokkal többet költ, mint amennyi állítólagos munkabére. És ha nem a saját autójával jár, akkor - mint említettem - a biztosítási és benzinköltségei természetbeni juttatásként veendők számításba. Egy ilyen vizsgálódás alapján a bíróságnak joga van becsléssel megállapítani, hogy mennyi lehet a különélő szülő jövedelme.

Az új családjogi szabályozás szerint megszűnt a tartásdíjfizetésre kötelezett szülő százalékos marasztalása, azaz ezentúl nem a kötelezett fizetésének meghatározott százalékában kell, a tartásdíjat megállapítani, hanem egy meghatározott összegben, igaz, hogy ezt a meghatározott összeget a kötelezett igazolt vagy a fentiek szerint felbecsült jövedelmének 15-25 %-ból kiindulva kell kiszámolni.

Tartásdíjat az új szabályok szerint is a kérelem benyújtásától számított hat hónapra visszamenőleg lehet kérni. A tartásdíjat kérni kell, a bíróság hivatalból (azaz csakúgy magától) nem hoz semmiféle döntést. A kérelmében meg kell jelölni egy határozott összeget - gyermekenként. Javaslom, hogy ezt az összeget ahhoz viszonyítva jelölje meg, hogy Ön mennyire becsüli a férje jövedelmét!

Az Ön esetében fontos szempont, hogy az egyik gyermekről a férje gondoskodik. Ez a gyermek már nagykorú, tehát csak akkor jár neki tartásdíj, ha középiskolai vagy felsőfokú tanulmányokat folytat. Amennyiben ez a gyermek még tanul, a neki járó tartásdíj és az Önnél nevelkedő egyik gyermek után járó tartásdíj beszámítandó egymásba, tehát Ön csak egy gyermek után kérhet gyermektartásdíjat. Ez alól csak akkor van kivétel, ha kirívó jövedelemkülönbség van a két szülő között.

A megítélt tartásdíjat a férjének elsősorban önként kéne teljesítenie. Ha ez nem történik meg, akkor Ön bírósági végrehajtást kérhet. Ennek keretében a férje bejelentett jövedelmének összesen 50 %-át lehet letiltani, és ha ez nem teszi ki a követelt összeget, ingó és ingatlanvégrehajtást is lehet kezdeményezni, illetve, hogy letiltsák a férje bankszámláin lévő összegeket. Végrehajtást külföldre is lehet kérni.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Náday Judit
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu